Mit tudunk és gondolunk a klinikai gyógyszervizsgálatokról?

Mit tudunk és gondolunk a klinikai gyógyszervizsgálatokról?

Fontos felmérést végzett a Synexus Magyarország annak érdekében, hogy feltérképezzék a hazai lakosság véleményét a klinikai gyógyszervizsgálatokról. A világban 38 klinikával 20 éve jelen lévő intézményhálózat Magyarországon 1147 fő megkérdezésével készített felmérést. Azok véleményét és esetleges félelmeit hasonlította össze, akik még nem vettek részt ilyen vizsgálatban azokéval, akik legalább egy alkalommal már igen.

A klinikai gyógyszervizsgálat az a folyamat, amely során egy felfedezett laboratóriumi molekulából számos páciens által igazoltan biztonságos és hatásos, a patikában kapható gyógyszer lesz.  A Synexus friss kutatása ennek a folyamatnak az emberi oldalát vizsgálta. Kiderült, hogy a klinikai vizsgálatban soha részt nem vett megkérdezettek 30%-a nem is hallott még a lehetőségről, de 80%-uk biztosan vagy valószínűleg nyitott lenne a szerepvállalásra, ha lehetősége adódna rá. Aki még nem hallott róla, annak a vizsgálatok biztonságát és mellékhatásait illetően vannak leginkább félelmei (37%), de csak 8% tartja nagyon kockázatosnak azokat. Sokan vallják be, hogy inkább az ismeretlentől félnek (13%).,

klinikai-kutatas-grafikon

Aki már próbálta, az nem fél, 90% ismét részt venne klinikai vizsgálatban

Azok közül, akik már részt vettek, csak a válaszadók elenyésző aránya (1%) tartja nagyon kockázatosnak a klinikai vizsgálatokat. Ez megerősíti, hogy a másik vizsgálati csoport inkább az ismeretlentől félhet, hiszen azok többsége, aki már részt vett klinikai vizsgálatban, összességében igen pozitívan nyilatkozik róla. Sőt 60%-uk szerint az új kezelés hatásosabbnak bizonyult, mint a régi, és 72%-uknál mellékhatás sem lépett fel. A válaszadók 85%-a végig bízott az orvosokban, és úgy érezte, jó kezekben volt. Mindezek alapján nem véletlen, hogy a megkérdezettek 90%-a ismét részt venne klinikai vizsgálatban, ha tehetné.

Hézagosak az ismeretek

A megkérdezettek többsége számára ismert, hogy a klinikai vizsgálatok ingyenesek (94%), és hogy rendszeresen meg kell jelenniük egy meghatározott egészségügyi intézményben (80%), de azt már csak a válaszadók fele gondolja, hogy a vizsgálati készítményeket is térítésmentesen kapják a résztvevők, pedig valójában ez is alap adottság. Az sem köztudott, hogy a klinikai gyógyszervizsgálattal összefüggő orvosi kezelés térítésmentes (30%), és hogy nincs szükség sorban állásra (45%). A megkérdezettek 72%-a azonban már helyesen tudja, hogy a klinikai vizsgálatok sikeres állatkísérletek után történnek, és hogy a teljes folyamat nemzetközi szabványok alapján, igen szigorú kritériumrendszer alapján zajlik. Érdekes módon, azok között is mutatkozik némi tájékozatlanság, akik már vettek részt ilyen vizsgálatban, igaz, alacsonyabb mértékű az ismeretek hiánya, mint a másik vizsgálati csoportban. A megkérdezettek fele nem tudta, hogy vizsgálattípustól függően akár utazási költségtérítést is lehet kapni – függetlenül attól, hogy melyik csoportban szerepeltek.

Mi motiválja a részvételt?

A klinikai vizsgálatokon történő részvétel legfontosabb motivációja a lehetséges páciensek számára az, ha nagyobb sikeresélyt látnak állapotuk javulására (93%). Az is fontos szempont, hogy ugyanolyan biztonságosnak találják a klinikai vizsgálatokat (87%), mint jelenlegi kezelésüket, illetve, hogy az orvos kiemelten foglalkozzon velük, és meggyőzően tudja képviselni, hogy érdemes megpróbálni az új terápiás módszereket (84%). A páciensek valóban egészségügyi megfontolások alapján választják a járatlan utat, és sokakban (78%) bújik meg az az önzetlen szándék is, hogy részvételükkel hozzájárulhatnak egy sokakat érintő egészségügyi innováció létrejöttéhez.

Klinikai vizsgálat esetén a megkérdezettek 70%-a jobban bízna egy magántulajdonú intézményben, és csak 30% részesítené előnyben az állami egészségügyet.

A kutatás készítői kíváncsiak voltak arra is, hogy vajon azok, akik már részt vettek klinikai vizsgálatban általában véve is nyitottabbak-e az újdonságokra (ételek, ismeretek, utazás, ismeretségek), mint azok, akik még nem, illetve iskolai végzettségtől függően van-e eltérés a két vizsgálati csoportban. Míg a klinikai vizsgálati tapasztalattal bíró páciensek 98%-a vallja nyitottnak magát, a másik csoportban ez az arány csak 91%. Azaz saját bevallás alapján látszik némi súlypont eltolódás: azok, akik általában véve is nyitottabbak, nagyobb eséllyel vesznek majd részt klinikai vizsgálatban is, és a felsőfokú végzettségűek aránya is jóval magasabb (35% a klinikai vizsgálatban már valaha szereplő megkérdezettek esetében, 25% a másik vizsgálati csoportban).

Magyarországon évente már 20.000-en vesznek részt klinikai gyógyszervizsgálatban, de sokkal több beteg élhetne a lehetőséggel, ha ismerné azt. Mivel az elérhető előnyök vélhetően magasabbak a kockázatoknál, így minden bizonnyal tovább nő majd az érdeklődők száma.

 

Visszajelzésével nagyban hozzájárul kutatásunk sikeréhez. Kérjük, töltse ki az alábbi adatlapot.